kulturális örökség


bakonyi cifraszur2A szűr hosszú, egyszerű szabású kabátféle, felsőruha, amit a közrendűek, parasztemberek és pásztorok országszerte viseltek. Anyaga a szőrből vagy gyapjúból kapott durva posztó, amelyet szűrtakácsok, vagyis csapók készítettek, akik a gyapjúkelmét kallatással, ványolással – vízben való döngöléssel „csapásokkal” – vastag szűr- vagy gubaposztóvá dolgozták fel.

A palotai csapók főként fekete és szürke szűranyagot, valamint szürke posztót készítettek, nyersanyagul a birka gyapját használták. A Dunántúlon a birkát nyírás előtt úsztatták, hogy a gyapjúból kimosódjék a szemét és az erősen szennyezett rész. Nyírás után a gyapjú egyenesen a csapókhoz került. A gyapjút, a feldolgozandó szőrt meg kellett tisztítani, finomabbá tenni, és ezt a műveletet egy nagy íjhoz hasonló eszközzel, az ilfával végezték. Az inotai és péti vizek mellett álltak a palotai csapók mesterségének elengedhetetlen kellékei, a kallómalmok, ahol az anyagot „kallatták,” azaz a megszőtt gyapjúszövetet tömöttebbé, összeállóbbá tették. A kallómalmokból a kész posztó visszakerült a palotai szűrszabókhoz, akik a híres bakonyi cifraszűrt készítették.

A szűr szabása alapján kabát, mégis palástszerűen hordták, vagyis sehol sem viselték felöltve, mindig csak magukra terítették. Ennek megfelelően elől nyitott, nem gombolódik és csak egy csatos szíj fogja össze a nyakánál.
bakonyi cifraszur1Legdíszesebb, legdrágább változatait a legények hordták, az idősebbek többnyire csak feketével díszítettben jártak. A szűr a parasztság ruhadarabjainak egyik legdrágábbik darabja. Minden legény igyekezett beszerezni, mire lánykérésre került a sor. Jellegzetesen a magyar paraszti felsőruhák közé tartozott. A falusi középgazdának általában kétfajta szűrje volt: a viselős szűr, ami mindennapos használatra készült, és a cifraszűr, amit az ünnepi alkalmakkor használtak.
A bakonyi cifraszűr a szűrfajták között a legrövidebb és a legbővebb. Veszprémi szűrnek is hívták. Gallérja is a legnagyobb, és majdnem olyan hosszú, mint maga a szűr.
A bakonyi kanászok derekukon nem viseltek készséget, mint az alföldi pásztorok, kisebb használati tárgyaikat a szűr ujjában tartották, amit „befenekeltek”, és zsebnek használták. Mivel a kanászszűr igen bő volt, az egyik vállon lecsúszott.
A szűr díszítése főképpen a cinóberpiros szegés és rátét volt, leggyakoribb rátét a tulipán, amit sokszor feketével kontúroztak. A bakonyi cifraszűrre jellemző, hogy a díszítésébe gyakran beleszőtték a magyar címert. A késői darabokon egyre gyakoribb a fekete díszítmény. A XIX. század folyamán üldözték a viseletét, a Bach- korszakban kifejezetten a nemzeti ellenállás jelképe lett.

Veszprém mellett Várpalotán is sokan készítettek cifraszűrt. Hírükre jellemző, hogy még a távoli Gyöngyös kiöregedő csapóinak pótlására is szerettek volna Palotáról mesterlegényeket kapni.

motivum barna

ertektart logo

 

vp megye logo

 

hungarikum

 

 

motivum barna

Kapcsolat

terkepVeszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Zsebe Péter
Tel.: +36 88 545-032
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu

Mit csinálunk?

A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.

Partnereink

Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodája • Veszprém Megyei Levéltár • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája