kulturális örökség

himzespirosA hímzés valamilyen alapanyag (pl. vászon, szövet, bőr) díszítése tűbe fűzött fonallal, varrással. A varrás során a különféle öltésfajtákkal vezetett fonal adja a mintát az alapanyag felületén, a szálak, a hímzés szélének eldolgozása a munkadarab hátoldalán történik.

Magyarországon a XVIII. században kezdett el terjedni a hímzés, amit elősegített, hogy Mária Terézia a kötelező tantárgyak közé sorolta a hímzés oktatását a főrendiek leányiskolái számára. A felső-népiskolákban és a polgári iskolákban a XIX. században, a népiskolákban pedig 1905-ben a kézimunka tantárgy körében vezették be a hímzés oktatását.

A kézimunkák, az emberi kéz alkotásai nemcsak a hasznosságukkal teszik kényelmesebbé, jobbá életünket, hanem kifejező formáik, színeik, az alapanyagok, felhasznált technikák, kompozíciók finom egysége révén érzelmileg is gazdagítják mind művelőiket, mind befogadóikat. Napjainkban a kézművesség reneszánszát éli, mert visszaad olyan hiányzó, már-már feledésbe merülő érzéseket, amelyek a technika fejlődésével az ,,egyszer használatos világ" eluralkodásával kihalni készülnek az emberiség életéből. Csak az tudja értékelni, szeretni és megbecsülni, aki ismeri készítésmódját és az ebből fakadó jellegzetességeket. Aki pedig el tudja készíteni, arra csodák várnak: az alkotás, az önkifejezés, a teljes kikapcsolódás felemelő érzése.

A kézimunka szerepe a nők életében óriási volt. Egyrészt a viseleti darabok: kötény, blúz, vállkendő, másrészt a lakástextíliák: függöny, drapéria, falvédő, asztalterítő, futó, párna, kenyérkosárkendő, sodrófatartó elkészítése a nők feladata volt, amely egész életüket betöltötte. A dolgos, szorgalmas asszony a nehéz napi munka után kezébe vette a tűt.

A hagyományápolás, az értékteremtés, a természetes anyagok szeretete nemcsak egy letűnt kor nosztalgiája, hanem sokkal több ennél. Életforma, életfelfogás, hitvallás, hogy tudjuk, hol vannak a gyökereink, és tudjuk, merre a holnap. Ezt a mondanivalót hordozza magában a Balaton-felvidéki és Bakony-vidéki hímzőkultútra. A szakkörök által feldolgozott és újrafogalmazott kézimunkákkal a mai kor emberének megmutatják e tájjellegű hímzés páratlan és egyedülálló kincsét. Ez a hímzőkultúra sajátos jellemzőivel, a szerkezetével, az öltéstechnikájával, a fonalával, a szálmegoldások befejezésével egyedülálló Magyarországon. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum által a témába vágó anyagok mutatják a múltat és lehetőséget kínálnak az újrafogalmazásra. Őseink hagyományait tiszteletben tartva a mai kor követelményének megfelelően illesztik be a mindennapi életbe, a lakáskultúrába és a viseleti darabokba.
A Balaton-felvidéki, Bakony-vidéki kézimunkák, a magyar hímzőkultúrák között az élvonalba tartoznak.

Veszprém megyében a hímzésvilág arculatának újraépítésében eredményesen működő szakkörök:

    • Paloznaki Hímzőkör
    • Alsóörsi Csipkeműhely
    • Balatonfüredi Örökségünk Hímzőműhely
    • Tihanyi Hímző- és Csipkeműhely

himzesasztal

motivum barna

ertektart logo

 

vp megye logo

 

hungarikum

 

 

motivum barna

Kapcsolat

terkepVeszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Zsebe Péter
Tel.: +36 88 545-032
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu

Mit csinálunk?

A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.

Partnereink

Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodája • Veszprém Megyei Levéltár • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája