kulturális örökség

kinizsivarlegiA valaha Budáról Itáliába vezető út mentén, Nagyvázsony szívében emelkedik az egykori Vázsonykő vára, amely a magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása. Építésének pontos ideje ismeretlen, egy 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált.

Építtetője a Vezsenyi (Vázsonyi) család volt. Vezsenyi László 1384-ben kapott várépítési engedélyt a barnagi birtokán felépítendő várra (melyet ma Zádor vár néven ismerünk). Különböző birtokviták miatt azonban az említett vár építésének felhagyására kényszerült, ekkor, feltehetően az 1400-as évek elején kezdődött az építkezés a vár mai helyén. A Vezsenyi család férfiágának kihalása után Vázsonykő várát Mátyás király hadvezérének, Kinizsi Pálnak adományozta.

A rendkívüli erejéről legendássá vált vitéz a várat részben megerősítette, részben kényelmesebbé tette: palotával, kápolnával, védőművel egészítette ki, így vált Kinizsi székhelyévé. Halála után özvegye, Magyar Benigna folytatta az építkezést, elhunytát követően férje, Kamicsáczi Horváth Márk rokonaira szállt a vár és a hozzá tartozó birtokok. A Horváthok idejében a dunántúli végvárak láncolatába tartozott, ők birtokolták 1640-ig, majd a Zichy család tulajdonába került. A törökök csak rövid ideig, kb. 10 évig használták a várat, az 1500-as évek végén. A törökök kiűzése után a végvárak, így Vázsonykő várának hadászati jelentősége csökkent. Az új tulajdonos, a Zichy család csak rövid ideig tartózkodott a várban, inkább az 1760 körül, barokk stílusban emelt, majd 1815-ben klasszicista stílusban részben átalakított kastélyt használta lakhelyül. A vár 1756-ig az úriszék börtöne volt, majd pálinkafőzésre használták. A pálinkafőzőben történt robbanás, majd az 1857. évi tűzvész végképp megpecsételte sorsát.

A vár feltárása és részleges helyreállítása a XX. század közepén fejeződött be, ma múzeumként üzemel. A magyarországi, különösen a dunántúli várak közül az egyik legépebben fennmaradt és helyreállított várrom. Romjaiban is megfigyelhető a magyarországi reneszánsz korai megjelenése. Főként Kinizsi Pál és Magyar Benigna építkezéseire volt hatással a királyi udvarból kisugárzó reneszánsz építészeti stílus, melyeket a fennmaradt és feltárt ajtó- és ablakkeretek bizonyítanak. A külső tornyos vár legrégebbi része a lakótorony. Az udvaron keresztül jutunk el a kápolnába, ahol Kinizsi Pál vörös márvány szarkofágjának fedelét láthatjuk. A vár emlékül szolgál Kinizsi Pálnak, valamint a végvári harcok neves és névtelen hőseinek.

kinizsivar2

motivum barna

ertektart logo

 

vp megye logo

 

hungarikum

 

 

motivum barna

Kapcsolat

terkepVeszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Zsebe Péter
Tel.: +36 88 545-032
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu

Mit csinálunk?

A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.

Partnereink

Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodája • Veszprém Megyei Levéltár • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája