kulturális örökség

leveltar00A két veszprémi levéltárban kb. 2300 oklevél található, amelyek a középkorkutatás primer forrásai. Mivel a korabeli narratív és gazdasági dokumentumok száma csekély, és a királyi levéltár is megsemmisült a mohácsi csata után, ezért az ország más levéltáraiban, így a veszprémiekben fennmaradt oklevelekből nyerhető információ a korszakra vonatkozóan.

edrykodex03Az Érdy-kódex terjedelménél és irodalmi kvalitásánál fogva is legjelentősebb nyelvemlékkódexünk. Szerzője az egykori lövöldi (városlődi) karthauzi kolostor egyik szerzetese, a Karthauzi Névtelen. A 28 x 21 cm méretű, 675 lapot tartalmazó kézzel írott könyvet ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A mű nevét első ismertetőjéről, Érdy Jánosról kapta 1834-ben.

romaikemenceA római korban a Balaton Pannonia provincia részét képezte, és Lacus Pelsonak nevezték. A tó környékének természeti adottságai Itáliára emlékeztették a rómaiakat. A letelepedéskor a jó stratégiai feltételek, az itt áthaladó jelentős útvonalak is fontos szempontok voltak, ezért itt helyezkedett el a legtöbb villagazdaság.

arpadkori03Az Árpád-kor végére kialakultak azok az államhatalmi és egyházi struktúrák, amelyek lehetővé tették országunk gazdasági, kulturális fejlődését. Ezekben jelentős szerepe volt a katolikus papság működtette korabeli iskoláknak. Céljuk egy művelt klerikus réteg képzése volt, akikre a világi hatalom is igényt tartott.

mondolatA nemzetté ébredés korában, 1813-ban Veszprémben jelent meg a magyar nyelvújítási küzdelmek egyik legfontosabb dokumentuma, a Mondolat.

56zaszloEredeti, kivágott címerű 1956-os zászló. Piros rúdon lévő nemzeti színű, közepén az akkori balatonarácsi Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdaság diákjai által bicskával kivágott, lyukas zászló. 

karthauzi01A XI. századi alapítású karthauzi rend a középkori Magyarországon négy kolostorban tevékenykedett. A Nagy Lajos király által 1346-ban alapított löwöldi kolostor a magyar karthauziak legerősebb bástyája volt.

vp puspok palastA veszprémi püspökség a tíz „szentistváni” alapítású püspökség közül feltehetően a legkorábbi lehetett, 1001-ben már biztosan létezett.
A veszprémi püspök koronázási joga Gizellának, Szent István király feleségének a veszprémi egyházhoz fűződő kapcsolatára vezethető vissza.

francsics00Francsics Károly (Pápa, 1804. november 30. – Veszprém, 1880. július 4.) borbélylegény, majd borbélymester, aki 1827-től haláláig a megyeszékhelyen élt és 1846-tól naplót, majd naplói alapján visszaemlékezést írt.

paloskolostor1A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. Boldog Özséb, esztergomi kanonok és a veszprémi egyházmegyéből több perjel és remete IV. Orbán pápához fordult, hogy engedélyezze részükre az ágostonos regulát.

motivum barna

ertektart logo

 

vp megye logo

 

hungarikum

 

 

motivum barna

Kapcsolat

terkepVeszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Zsebe Péter
Tel.: +36 88 545-032
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu

Mit csinálunk?

A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.

Partnereink

Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodája • Veszprém Megyei Levéltár • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája