Sümeg 1552 és 1762 között, tehát nagyjából kétszáz éven át a veszprémi püspökség tényleges székhelye. A török 1552-ben foglalja el először Veszprémet, és ha később vissza is foglalják, sőt 1630-tól kezdve az újjáalapított káptalan is ott székel, a püspökök több-kevesebb kivétellel Sümegen éltek.
Monostorapáti, és az egész nyugati Balaton-felvidék legkorábbi egyházi műemléke a XII. században épült Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek monostor, amelynek romjai a község keleti határában, az Eger-patak völgyében találhatók.
A sümegi vár az ország egyik legszebb állapotban megmaradt középkori erődje, ami mint egy korona magasodik Sümeg városa fölé.
A középkori Szárberény (ma Vörösberény) a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. A település legkorábbi említése egy 1109-ben kelt oklevélben tűnik föl, templomát először 1297-ben említik.
Lovászpatona egyike az ország legrégebbi templomos helyeinek. Legértékesebb építészeti emléke a magyar keresztény egyházszervezet első századaiban, a XI-XII. század fordulóján emelt, műemléki védettség alatt álló, az evangélikus gyülekezet által szépen gondozott templom.
Bővebben: Lovászpatonai Árpád-kori műemlék – evangélikus templom
A Vámosi csárda épülete a Veszprémet és Tapolcát összekötő út - az egykori Itáliába vezető hadiút - mentén áll, alig 5 km-re Veszprémtől.
A csárda helyén valaha vámház működött, vélhetően annak alapjaira építették az emeletes, boltíves tornácú épületet. A vámszedés feladatát a közeli község kisnemesei látták el, a település neve – Nemesvámos – is erre utal.
A veszprémi várbörtön épülete a város szívében, a Várhegy nyugati oldalán helyezkedik el. A középkorban a várfal tövében kialakított üregekben, majd a régi megyeháza épületének elkészülte (1763) után, annak föld- és pinceszintjén kialakított cellákban őrizték a rabokat.
A kápolna rekonstruált épülete a Szent Jobb eredeti őrzőhelye volt, mozaikja egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel. Egyedi történelmi emlékhelyként Szent István családjának valamennyi tagjától őriz ereklyét.
A Németbányával szomszédos falu, Iharkút bakonyi irtásfalu volt, nevét a juhar (ihar) fáról kapta. Már az Árpád-korban lakott volt, a török időkben azonban elnéptelenedett. Újra telepítését az Eszterházy család kezdeményezte, akik svábokat hívtak a Bakonyba. A II. világháború után a németajkúak egy részét kitelepítették, a maradék lakosságot a környékbeli iparvárosok szívták el. 1960-ban a község lakóinak száma 160 volt.
Veszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Zsebe Péter
Tel.: +36 88 545-032
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu
A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.
Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodája • Veszprém Megyei Levéltár • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája
