épített környezet

Sümeg 1552 és 1762 között, tehát nagyjából kétszáz éven át a veszprémi püspökség tényleges székhelye. A török 1552-ben foglalja el először Veszprémet, és ha később vissza is foglalják, sőt 1630-tól kezdve az újjáalapított káptalan is ott székel, a püspökök több-kevesebb kivétellel Sümegen éltek. A veszélyes török idő alatt lakóhelyük természetesen a vár, majd később a Várhegy oldalán kialakuló város. Ide telepítette be Széchenyi György püspök a ferenceseket. A vár alatti püspöki rezidenciáról eddigi ismereteink szerint az első adat 1733-ból származik, és arra mutatnak, hogy már a 16. század második felében állt a falakkal kerített városban püspöki lakóház, amelyet – minden valószínűség szerint – Széchenyi György püspök a püspökség birtokainak első újjászervezője, a ferences kolostor alapítója és a vár építtetője készítette. Az évek során állapota -a korabeli levelezések alapján- romolhatott, mígnem Padányi Bíró Márton veszprémi püspök nagyszabású építkezésbe nem kezdett. Bíró püspök építészeket, kőfaragókat és stukatúrosokat hozatott, és a kastélyt a meglevő épület felújításával és az új épületbe szervezésével felépíttette. Az új kastély építése tehát a meglevő épületrészek felújításával kezdődött, s csak ezután következett az új szárnyak emelése, amely 1748 és 1953 között történt, ez utóbbi időpontban már a homlokzatok is elkészültek. Még 1751-ben szerződik Bíró a kápolna belső kiképzésére, 1752-ben pedig azt jelenti Rómába, hogy bár az új rezidenciáját még nem fejezték be, az nagyobbrészt készen áll.
Építésznek nevét nem ismerjük. A püspök nagyszabású épületet hozott létre. Méltán írhatta Bíró Bécsbe: „Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és eleganciájú püspöki rezidenciát építettem, amelynek csodájára jár mindenki…”
A sümegi kastély építéstörténete nem zárult le Bíró Mártonnal, bár a 18-19. századból nincs egyetlen adatunk sem az építésről. Petrich András rajza és jelenlegi állapota mindennél jobban bizonyítja, hogy a későbbiekben jelentős változtatásokon ment át az épület.
Az 1990-es évek elején megkezdett épületkutatások és felújítások során többé-kevésbé tisztázódni látszik az épület különböző fázisainak főbb vonulatai. E szerint nagyjából hat periódust különböztethetünk meg:

  1. Az első kisebb méretű, de már alápincézet házat valószínűleg Széchenyi György építhette az 1650-es években
  2. Ezt bővítette a 17-18. század fordulóján – feltehetően – Széchenyi Pál, egy-egy oldalszárnnyal, így az épület U alaprajzot mutatott
  3. Padányi Bíró Márton 1745 és 1753 között teljesen átépítteti és bővítteti, mi több mint 100.000 forint költséggel, állandó püspöki székhellyé alakítja át az épületet.
  4. Az 1770-es években a nyugati homlokzatot alakítják át.
  5. Az 1830-40-es években magát az épületet is átalakítják. Ekkor szüntették meg a nagytermet, amelyet három kisebb helyiségre osztottak, s talán ekkor vakolják simára az egész épületet.
  6. A 19. század második felétől napjainkig tűntek el a barokk toronysisakok a zárt erkélyekről, eltűnt az északkeleti saroktorony, a fazsindelyfedés, az eredeti berendezés, és a belsőben is jelentős átalakítások történtek.

Püspöki Palota nem csupán Sümeg kiemelkedő épített örökségi értéke, de történelmi jelentőségénél fogva megyei értékként is kimagasló.
E az egyetlen egykori Püspöki Rezidencia az országban, amely jelenleg nem egyházi üzemeltetésben van.

sumeg puspoki1

sumeg puspoki2

sumeg puspoki3

sumeg puspoki4

motivum barna

ertektart logo

 

vp megye logo

 

hungarikum

 

 

motivum barna

Kapcsolat

terkepVeszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Zsebe Péter
Tel.: +36 88 545-032
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu

Mit csinálunk?

A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.

Partnereink

Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodája • Veszprém Megyei Levéltár • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája