ipari és műszaki megoldások

Sümeg történelmében, gazdasági életében évszázadokon át fontos szerepet játszott a népi fazekas-, és kályhásmesterség hagyománya. A sümegi fazék messze földön híres volt, egyrészt a kiváló dörögdi anyag, másrészt a mesterek jó formaérzéke miatt. A legelső fazekasok várjobbágyok voltak, akik munkájukkal szolgálták földesurukat, a veszprémi püspököt. A sümegi várban végzett ásatások számos középkori eredetű (XIV-XVI. századi) cserépanyagot hoztak a felszínre (pl. a Szent György lovag alakjával-, kétfarkú oroszlánnal-, illetve Mátyás címerével díszített kályhacsempék), amelyek a középkor, illetve a török kor időszaka alatt folyamatosan működő fazekas-műhely létezését igazolják. 
A sümegi agyagművesség fellendülését jelentette Bosnyák István püspök 1643-as szabadságlevele, melyben személyi és vagyoni szabadságot, és önkormányzatiságot adott Sümeg lakosságának, ami – többek között – az iparosok nagyszámú betelepülését jelentette. A sümegi fazekascéh alapításának éve nem ismert, azonban a céh felvonulási zászlója 1841-ből megtalálható a Városi Múzeum gyűjteményében. Az első név szerint is ismert sümegi céhmester, Magyar Ferenc neve is ekkortájt bukkant fel írásos emlékeinkben.
Az 1880 és 1910 közötti időszakban a sümegi népi fazekasság virágkorát élte, a város területén „koncentráltan” az egykori Vásárteret (mai Polgármesteri Hivatalt) övező utcákban éltek. Portékáikat maguk, vagy kereskedők árulták, amivel a Dunántúl számos piacára, sőt, még az Alföldre is eljutottak. Fő készítményeik a főző, sütő edények: fazék, lábas, tepsi; valamint a tejesfazék (köcsög); a mázas pohár (bögre); tányér és a csörgős korsó voltak.
A sümegi fazekasságot 1910-ben érte el a század elején általánosan jellemző hanyatlás, a fiatalok nem láttak biztos jövőt a szakmában, folyamatosan fogyott az utánpótlás, ráadásul egyre terjedt a zománcedények használata. A XX. században a megszűnés szélére sodródott népi mesterség, a nagy múltú sümegi fazekasság továbbélése lelkes népművészeknek, múzeumi kiállításoknak és hagyományőrző fazekas találkozóknak köszönhetően marad fenn napjainkban az utókor számára.

NepiF1

NepiF2

motivum barna

ertektart logo

 

vp megye logo

 

hungarikum

 

 

motivum barna

Kapcsolat

terkepVeszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Halmi-Tóth Mónika
Tel.: +36 88 545-044
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu

Mit csinálunk?

A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.

Partnereink

Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága • Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája • Eötvös Károly Megyei Könyvtár • Veszprém Megyei Honismereti Egyesület