A sümegi plébániatemplomot Padányi Bíró Márton püspök építtette a korábbi Szent Katalin templom helyére a 18. században, 1759-ben szentelték fel. Szerény külseje ellenére a barokk festészet világhírű freskó együttesét rejti, amit a magyarok sixtusi kápolnájának is emlegetnek az ideérkező látogatók. A megnevezés nem túlzó, hiszen a festmény a teljes falfelületet beborítva, egy nagy történetben meséli el a Megváltás történetét a hozzá kapcsolódó Ószövetségi eseményekkel. A freskókat Francz Anton Maulbertsch osztrák festő festette.A sümegi plébániatemplom falfestményeinek megfestésével Padányi Bíró Márton veszprémi püspök bízta meg.
A freskósorozat első része a kórus alatt található. A balra nyíló Szentsír-fülkében Ábrahám áldozata, a boltozat alatti két oldalfalon balról a Saul elé vezetett Dávidot, jobbról a hárfázó Dávid királyt ábrázoló grisaille-képek láthatók. A kórus alatti boltozaton a pokol tornáca van felfestve, pátriárkák, próféták, ószövetségi királyok, Ádám és Éva alakja, amint a megváltás híre eljut hozzájuk. A sorozat a hajó első boltozatán folytatódik. A középre festett keretben a világmindenséget jelképező földgömb felett az Atyaisten lebeg. A boltozat déli szakaszán az Angyali üdvözlet, az alatta levő első mellékoltár felett pedig a karácsonyéj és a Pásztorok imádása jelenet. A kép bal alsó szélén a sajtot tartó pásztor Maulbertsch önarcképe. A boltozat északi szélén a törvényt adó Mózes, alatta a törvény értelmében végzett Jézus körülmetélésének ünnepélyes pompájú jelenete látható az oltár feletti képen. A második boltozat déli részén a betlehemi csillag vezet a déli középső mellékoltár felett levő Háromkirályok imádásának derűs képéhez. A boltozat északi felén az elsötétült nap és hold, a keresztvitel, alatta az északi középső mellékoltáron a Golgota jelenete. A harmadik boltozat déli szakaszán a feltámadt Krisztus tanítványai között, alatta a mellékoltáron a Feltámadás látható. A boltozat közepén az Atyaisten, amint a Szentlelket küldi az apostolokra, s alatta az utolsó mellékoltár felett Szt. Péter pünkösdi prédikációja. Krisztus történetet a főoltár mögött, a szentély hátsó falának hármas képén a Mennybemenetellel zárul. A sokalakos kompozíció déli alsó sarkában szamárkórók közé bújtatott kő felületén Maulbertsch szignója olvasható.
A szentély két oldalfalán rokokó fülkékben a négy egyházatya: Gergely, Jeromos, Ambrus és Ágoston grisaille képe, közöttük négy, később, ismeretlen festő által felfestett püspök színes alakja. A szentély boltozatán négyfüzéres címeres csegelyen keretben Krisztus megdicsőülése. A freskóciklust az orgonakórus hátfalán a Szentháromság imádásának jelenetsora fejezi be.
Fent a kórus ablakának déli oldalán az építtető püspököt és kíséretét, Biró Márton alakja előtt piros kockás frakkban Maulbertsch önmagát festette meg, amint az ablak felett lebegő Szentháromság előtt térdelnek. A kórusra nyíló ajtó felett festett ablakban a templom tervrajzát tartó építőmester a többi mesterember vagy a sümegi elöljáróság csoportjával. Az orgona által takart északi oldalon a püspököt kísérő előkelőségekhez tartozó hölgyek csoportja térdel, felettük pedig a Biró Márton püspök által építtetett sümegi kastély látható az általa emelt egerszegi és sümegi templom között.
A szereplők bájos rokokó alakok , közülük leginkább a főoltár mögötti képen lévő apostolok egyike a legérdekesebb, aki szinte kihajol a festményből, hogy jobban lássa Jézus menybemenetelét. Maulbertsch sem ez előtt sem a későbbiekben nem alkotott ehhez hasonló színpompás, egyedülálló könnyedségű mégis igen gazdag tartalmú művet.

 fresko3

fresko1