Várpalota –Inota közelében két halomsír áll, amelyek a római kori temetkezések sajátos változatai.
A XI. századi alapítású karthauzi rend a középkori Magyarországon négy kolostorban tevékenykedett. A Nagy Lajos király által 1346-ban alapított löwöldi kolostor a magyar karthauziak legerősebb bástyája volt.
A római katolikus plébánia templom a Várpalotához tartozó Inota szélén fekvő temető legmagasabb pontján található.
Francsics Károly (Pápa, 1804. november 30. – Veszprém, 1880. július 4.) borbélylegény, majd borbélymester, aki 1827-től haláláig a megyeszékhelyen élt és 1846-tól naplót, majd naplói alapján visszaemlékezést írt.
Bővebben: „Francsics Károly visszaemlékezései” mint kulturális örökség
A két veszprémi levéltárban kb. 2300 oklevél található, amelyek a középkorkutatás primer forrásai. Mivel a korabeli narratív és gazdasági dokumentumok száma csekély, és a királyi levéltár is megsemmisült a mohácsi csata után, ezért az ország más levéltáraiban, így a veszprémiekben fennmaradt oklevelekből nyerhető információ a korszakra vonatkozóan.
Bővebben: A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei...
Az Érdy-kódex terjedelménél és irodalmi kvalitásánál fogva is legjelentősebb nyelvemlékkódexünk. Szerzője az egykori lövöldi (városlődi) karthauzi kolostor egyik szerzetese, a Karthauzi Névtelen. A 28 x 21 cm méretű, 675 lapot tartalmazó kézzel írott könyvet ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A mű nevét első ismertetőjéről, Érdy Jánosról kapta 1834-ben.
A római korban a Balaton Pannonia provincia részét képezte, és Lacus Pelsonak nevezték. A tó környékének természeti adottságai Itáliára emlékeztették a rómaiakat. A letelepedéskor a jó stratégiai feltételek, az itt áthaladó jelentős útvonalak is fontos szempontok voltak, ezért itt helyezkedett el a legtöbb villagazdaság.
Az Árpád-kor végére kialakultak azok az államhatalmi és egyházi struktúrák, amelyek lehetővé tették országunk gazdasági, kulturális fejlődését. Ezekben jelentős szerepe volt a katolikus papság működtette korabeli iskoláknak. Céljuk egy művelt klerikus réteg képzése volt, akikre a világi hatalom is igényt tartott.
Bővebben: Az Árpád-kori Magyarország tudományműhelye, a veszprémi székesegyházi iskola
A nemzetté ébredés korában, 1813-ban Veszprémben jelent meg a magyar nyelvújítási küzdelmek egyik legfontosabb dokumentuma, a Mondolat.
Bővebben: A Mondolat mint a magyar nyelvújítás egyik legfontosabb dokumentuma
Eredeti, kivágott címerű 1956-os zászló. Piros rúdon lévő nemzeti színű, közepén az akkori balatonarácsi Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdaság diákjai által bicskával kivágott, lyukas zászló.
Veszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Halmi-Tóth Mónika
Tel.: +36 88 545-044
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu
A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.
Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága • Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája • Eötvös Károly Megyei Könyvtár • Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
