A nemzetté ébredés korában, 1813-ban Veszprémben jelent meg a magyar nyelvújítási küzdelmek egyik legfontosabb dokumentuma, a Mondolat.
Bővebben: A Mondolat mint a magyar nyelvújítás egyik legfontosabb dokumentuma
Eredeti, kivágott címerű 1956-os zászló. Piros rúdon lévő nemzeti színű, közepén az akkori balatonarácsi Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdaság diákjai által bicskával kivágott, lyukas zászló.
A XI. századi alapítású karthauzi rend a középkori Magyarországon négy kolostorban tevékenykedett. A Nagy Lajos király által 1346-ban alapított löwöldi kolostor a magyar karthauziak legerősebb bástyája volt.
A veszprémi püspökség a tíz „szentistváni” alapítású püspökség közül feltehetően a legkorábbi lehetett, 1001-ben már biztosan létezett.
A veszprémi püspök koronázási joga Gizellának, Szent István király feleségének a veszprémi egyházhoz fűződő kapcsolatára vezethető vissza.
Bővebben: A veszprémi püspök királyné-koronázási joga mint szellemi örökség
Francsics Károly (Pápa, 1804. november 30. – Veszprém, 1880. július 4.) borbélylegény, majd borbélymester, aki 1827-től haláláig a megyeszékhelyen élt és 1846-tól naplót, majd naplói alapján visszaemlékezést írt.
Bővebben: „Francsics Károly visszaemlékezései” mint kulturális örökség
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. Boldog Özséb, esztergomi kanonok és a veszprémi egyházmegyéből több perjel és remete IV. Orbán pápához fordult, hogy engedélyezze részükre az ágostonos regulát.
Az Érdy-kódex terjedelménél és irodalmi kvalitásánál fogva is legjelentősebb nyelvemlékkódexünk. Szerzője az egykori lövöldi (városlődi) karthauzi kolostor egyik szerzetese, a Karthauzi Névtelen. A 28 x 21 cm méretű, 675 lapot tartalmazó kézzel írott könyvet ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A mű nevét első ismertetőjéről, Érdy Jánosról kapta 1834-ben.
Várpalota központjában áll a Thury-vár, a szabályos alaprajzú, 2011 óta újra négy saroktornyos erődítmény. A vár helyén álló, eredetileg palotaként funkcionáló XIV. századi épületet a XV. században Újlaki Miklós főúr alakítatta várrá, melyet aztán az évszázadok során többször átépítettek.
Az Árpád-kor végére kialakultak azok az államhatalmi és egyházi struktúrák, amelyek lehetővé tették országunk gazdasági, kulturális fejlődését. Ezekben jelentős szerepe volt a katolikus papság működtette korabeli iskoláknak. Céljuk egy művelt klerikus réteg képzése volt, akikre a világi hatalom is igényt tartott.
Bővebben: Az Árpád-kori Magyarország tudományműhelye, a veszprémi székesegyházi iskola
Magyarpolány ékköve az 1770 körül épült Kálvária, amely természetes, megrendítő hátteréül szolgál a Polányi Passiónak, amit a falu és régió lakóinak közreműködésével adnak elő minden pünkösdkor, megelevenítve Jézus szenvedéstörténetét.
Veszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Halmi-Tóth Mónika
Tel.: +36 88 545-044
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu
A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.
Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága • Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája • Eötvös Károly Megyei Könyvtár • Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
