Az Árpád-kor végére kialakultak azok az államhatalmi és egyházi struktúrák, amelyek lehetővé tették országunk gazdasági, kulturális fejlődését. Ezekben jelentős szerepe volt a katolikus papság működtette korabeli iskoláknak. Céljuk egy művelt klerikus réteg képzése volt, akikre a világi hatalom is igényt tartott.
Bővebben: Az Árpád-kori Magyarország tudományműhelye, a veszprémi székesegyházi iskola
Magyarpolány ékköve az 1770 körül épült Kálvária, amely természetes, megrendítő hátteréül szolgál a Polányi Passiónak, amit a falu és régió lakóinak közreműködésével adnak elő minden pünkösdkor, megelevenítve Jézus szenvedéstörténetét.
Eredeti, kivágott címerű 1956-os zászló. Piros rúdon lévő nemzeti színű, közepén az akkori balatonarácsi Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdaság diákjai által bicskával kivágott, lyukas zászló.
A valaha Budáról Itáliába vezető út mentén, Nagyvázsony szívében emelkedik az egykori Vázsonykő vára, amely a magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása. Építésének pontos ideje ismeretlen, egy 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált.
A veszprémi püspökség a tíz „szentistváni” alapítású püspökség közül feltehetően a legkorábbi lehetett, 1001-ben már biztosan létezett.
A veszprémi püspök koronázási joga Gizellának, Szent István király feleségének a veszprémi egyházhoz fűződő kapcsolatára vezethető vissza.
Bővebben: A veszprémi püspök királyné-koronázási joga mint szellemi örökség
Középkori írásos emlékeinkből - a kódexekből – meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek azok a megmaradt kódexek, melyek a vázsonyi pálos kolostorban íródtak. Mind a négy alkotás önmagában is kiemelkedő az irodalomtörténet és nyelvemlékkutatás számára.
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. Boldog Özséb, esztergomi kanonok és a veszprémi egyházmegyéből több perjel és remete IV. Orbán pápához fordult, hogy engedélyezze részükre az ágostonos regulát.
A Művészetek Völgye Fesztivál olyan páratlan összművészeti rendezvény, ahol a fesztivállátogatók rendkívül gazdag és változatos, egyedi művészeti produkciókkal kerülhetnek közeli, szinte személyes kapcsolatba, önfeledten élvezhetik a művészeti és kulturális sokszínűséget, a különleges hangulatú programokat.
Várpalota központjában áll a Thury-vár, a szabályos alaprajzú, 2011 óta újra négy saroktornyos erődítmény. A vár helyén álló, eredetileg palotaként funkcionáló XIV. századi épületet a XV. században Újlaki Miklós főúr alakítatta várrá, melyet aztán az évszázadok során többször átépítettek.
Lőrincze Lajos 1915-ben Szentgálon született, és ott járt elemi iskolába. Középiskolai tanulmányait Pápán, a Református Kollégiumban végezte, színjeles, kitüntetett tanulóként.
A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.
Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága • Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája • Eötvös Károly Megyei Könyvtár • Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
Copyright © 2015. Veszprém Megyei Értéktár // oldaltérkép // bejelentkezés // webdesign: Madcat stúdió