Középkori írásos emlékeinkből - a kódexekből – meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek azok a megmaradt kódexek, melyek a vázsonyi pálos kolostorban íródtak. Mind a négy alkotás önmagában is kiemelkedő az irodalomtörténet és nyelvemlékkutatás számára.
A történeti meghatározás szerint a csipke olyan áttört, lyukacsos anyag, amelynek textúrája adja egyúttal a díszítményt is. Bármilyen technikával készülhet, a fonalaknak szálanként, kézzel irányított, egymással sűrűbb és ritkább összefonódásából állnak. A csipkének egyedüli rendeltetése a díszítés.
A Művészetek Völgye Fesztivál olyan páratlan összművészeti rendezvény, ahol a fesztivállátogatók rendkívül gazdag és változatos, egyedi művészeti produkciókkal kerülhetnek közeli, szinte személyes kapcsolatba, önfeledten élvezhetik a művészeti és kulturális sokszínűséget, a különleges hangulatú programokat.
A hímzés valamilyen alapanyag (pl. vászon, szövet, bőr) díszítése tűbe fűzött fonallal, varrással. A varrás során a különféle öltésfajtákkal vezetett fonal adja a mintát az alapanyag felületén, a szálak, a hímzés szélének eldolgozása a munkadarab hátoldalán történik.
Lőrincze Lajos 1915-ben Szentgálon született, és ott járt elemi iskolába. Középiskolai tanulmányait Pápán, a Református Kollégiumban végezte, színjeles, kitüntetett tanulóként.
A szűr hosszú, egyszerű szabású kabátféle, felsőruha, amit a közrendűek, parasztemberek és pásztorok országszerte viseltek. Anyaga a szőrből vagy gyapjúból kapott durva posztó, amelyet szűrtakácsok, vagyis csapók készítettek, akik a gyapjúkelmét kallatással, ványolással – vízben való döngöléssel „csapásokkal” – vastag szűr- vagy gubaposztóvá dolgozták fel.
Tradicionális, közel 200 éves, ma is kézműves technikával porcelánt készítő manufaktúra otthona az a bakonyi kisváros, közel Közép-Európa legnagyobb tavához, a Balatonhoz, melynek neve szerte a világon egyet jelent a kiválósággal, tökéletességgel, Herend.
Veszprém Megye élő népművészetének művelői és formálói a Népművészet Mestere és a Népművészet Ifjú Mestere címmel kitüntetett alkotók, kézművesek és néptáncosok. Mindannyian saját szakmai területük legkiemelkedőbb képviselői.
A füredi Anna-bál Balatonfüred városának egyik legrangosabb és legnagyobb múltra visszatekintő rendezvénye.
Az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban lánya, Anna Krisztina tiszteletére.
Sóly 1000 éves temploma jellegzetes Árpád-kori templom, ún. egyhajós, egyenes-záródású épület. Első írásos említése 1009-ből származik, arról az oklevélről, melyben első királyunk, Szent István Veszprém Püspökségének falvakat és várakat adományoz. Ez az oklevél első említése Veszprém, Fejér, Pest és Zala (Kolon) megyéknek, ily módon az 1000 éves vármegyerendszernek is. 2009-ben Sólyban ünnepelték fennállásukat az 1000 éves megyék, az eseményt emlékkő idézi a templom padlózatában, a bejáratnál.
Veszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Halmi-Tóth Mónika
Tel.: +36 88 545-044
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu
A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.
Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodája • Veszprém Megyei Levéltár • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája • Eötvös Károly Megyei Könyvtár • Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
