A valaha Budáról Itáliába vezető út mentén, Nagyvázsony szívében emelkedik az egykori Vázsonykő vára, amely a magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása. Építésének pontos ideje ismeretlen, egy 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált.
A füredi Anna-bál Balatonfüred városának egyik legrangosabb és legnagyobb múltra visszatekintő rendezvénye.
Az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban lánya, Anna Krisztina tiszteletére.
Középkori írásos emlékeinkből - a kódexekből – meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek azok a megmaradt kódexek, melyek a vázsonyi pálos kolostorban íródtak. Mind a négy alkotás önmagában is kiemelkedő az irodalomtörténet és nyelvemlékkutatás számára.
A történeti meghatározás szerint a csipke olyan áttört, lyukacsos anyag, amelynek textúrája adja egyúttal a díszítményt is. Bármilyen technikával készülhet, a fonalaknak szálanként, kézzel irányított, egymással sűrűbb és ritkább összefonódásából állnak. A csipkének egyedüli rendeltetése a díszítés.
A Művészetek Völgye Fesztivál olyan páratlan összművészeti rendezvény, ahol a fesztivállátogatók rendkívül gazdag és változatos, egyedi művészeti produkciókkal kerülhetnek közeli, szinte személyes kapcsolatba, önfeledten élvezhetik a művészeti és kulturális sokszínűséget, a különleges hangulatú programokat.
A hímzés valamilyen alapanyag (pl. vászon, szövet, bőr) díszítése tűbe fűzött fonallal, varrással. A varrás során a különféle öltésfajtákkal vezetett fonal adja a mintát az alapanyag felületén, a szálak, a hímzés szélének eldolgozása a munkadarab hátoldalán történik.
Lőrincze Lajos 1915-ben Szentgálon született, és ott járt elemi iskolába. Középiskolai tanulmányait Pápán, a Református Kollégiumban végezte, színjeles, kitüntetett tanulóként.
A szűr hosszú, egyszerű szabású kabátféle, felsőruha, amit a közrendűek, parasztemberek és pásztorok országszerte viseltek. Anyaga a szőrből vagy gyapjúból kapott durva posztó, amelyet szűrtakácsok, vagyis csapók készítettek, akik a gyapjúkelmét kallatással, ványolással – vízben való döngöléssel „csapásokkal” – vastag szűr- vagy gubaposztóvá dolgozták fel.
Tradicionális, közel 200 éves, ma is kézműves technikával porcelánt készítő manufaktúra otthona az a bakonyi kisváros, közel Közép-Európa legnagyobb tavához, a Balatonhoz, melynek neve szerte a világon egyet jelent a kiválósággal, tökéletességgel, Herend.
Veszprém Megye élő népművészetének művelői és formálói a Népművészet Mestere és a Népművészet Ifjú Mestere címmel kitüntetett alkotók, kézművesek és néptáncosok. Mindannyian saját szakmai területük legkiemelkedőbb képviselői.
Veszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1
Halmi-Tóth Mónika
Tel.: +36 88 545-044
E-mail: ertektar(kukac)vpmegye.hu
A Veszprém Megyei Értéktárban összegyűjtjük, nyilvántartjuk és bemutatjuk a megyénkre jellemző sokszínű értékeket.
Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága • Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára • Laczkó Dezső Múzeum • Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság • Veszprém Megyei Mérnöki Kamara • Veszprémi Akadémiai Bizottság • Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája • Eötvös Károly Megyei Könyvtár • Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
