Részletek

Megjelent: 2015. március 31.

Módosítás: 2020. szeptember 03.

Magyar nemzeti értékek és hungarikumok

Hazánk parlamentje 2012-ben fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt, amelynek célja:

•  azonosítani és számba venni nemzeti értékeinket;
•  a gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körű kiterjesztéssel végezni;
•  gondoskodni a regisztrált nemzeti értékek megismerhetőségéről;
•  kiválasztani a regisztrált nemzeti értékekből a hungarikumokat;
•  minél szélesebb körben megismertetni a nemzeti értékeket és a hungarikumokat belföldön és külföldön;
•  gondoskodni a hungarikumok fennmaradásáról, védelméről.

Nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról 

A nemzeti értékek „csúcsán” a hungarikumok állnak.
A hungarikum „gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”, ami

• kiváló nemzeti termék;
• védett természeti érték;
• amit belföldön és külföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon;
• amit az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, vagy a törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül.

Nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése, nyilvántartása

„A nemzeti értékek megóvandó értékek, azok azonosításában, rendszerezésében, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, és az általuk felkért szakmai testületek, intézmények, kutatóhelyek, civil szervezetek, egyházak, valamint a külhoni természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, közösségek működhetnek közre.” (2012. évi XXX. tv. 2. §)

A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése alulról felfelé építkező rendszerben történik, az ún. Magyar Nemzeti Értékek Piramisának középszintjét a megyei értéktár adja. Települési értéktár létrehozása az adott települési önkormányzat, a tájegységi értéktáré több szomszédos települési önkormányzat joga.
A megyei értéktár bizottság dönt a beérkezett, javasolt nemzeti érték megyei értéktárba történő felvételéről, illetve arról, hogy a nyilvántartott értékek közül mely nemzeti érték felvételét javasolja a Magyar Értéktárba.
A Magyar Értéktár a települési, a tájegységi, a megyei, az ágazati, illetve a külhoni közösségek értéktárainak összesítő gyűjteménye, a Magyar Értéktár összeállítása a Hungarikum Bizottság feladata.

A 324/2020 (VII.1.) Korm. rendelet 9. § (1)-(2) bekezdései szerint:
A felvételre javasolt érték települési, tájegységi vagy megyei értéktárba történő felvételét bárki a HB hivatalos honlapján közzétett nyomtatvány elektronikus vagy postai úton történő benyújtásával kezdeményezheti.

A nemzeti érték Veszprém Megyei Értéktárba történő felvétele a Veszprém Megyei Értéktár Bizottságnál kezdeményezhető, elektronikusan az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, vagy postai úton a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Veszprém Megyei Értéktár Bizottság Nagyné Bátor Alexandra elnök asszonynak címezve a 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. levelezési címen.

A nemzeti érték megyei értéktárba történő felvétele kezdeményezését megelőzően a felvételre javasolt érték települési, tájegységi értéktárba való felvétele szükséges.

Az adott értéktárba történő felvételt kezdeményező javaslat a rendelet 8. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazza:

1. a javaslattevő és a kapcsolattartó nyilatkozata az azonosító adatai kezeléséről, 
2. az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték megnevezése, fellelhetősége, szakterületi besorolása és a besorolás indokolása,
3. az értéktárba felvételre javasolt a nemzeti értéket tartalmazó értéktár megnevezése, a nemzeti érték felvételének dátuma,
4. az értéktárba felvételre javasolt a nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása,
5. indokolás a jelölt értéktárba történő felvétel megalapozottságáról,
6. az értéktárba felvételre javasolt nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája és amennyiben rendelkezik vele – a nemzeti érték hivatalos weboldalának címe,
7. az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fénykép- vagy audiovizuális dokumentációja,
8. a javaslattevő nyilatkozata a g) pontban szereplő saját készítésű dokumentumok, és a benyújtott teljes dokumentáció korlátlan felhasználásáról,
9. nem saját készítésű dokumentumok javaslatba történő szerepeltetése esetén az adott dokumentum tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata a szabad felhasználásról,
10. a Htv. 1. § (1) bekezdés m) pontjának való megfelelést alátámasztó további melléklet,
11. szakértő, illetve szakmai, egyházi vagy civil szervezet támogató vagy ajánlólevele,
12. a szakterület kategóriák közül a javaslatra leginkább jellemző kategória megjelölése és a megjelölés rövid indokolása,
13. az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték értéktárba felvevő döntés másolata, és
14. a nemzetiségi érték esetén a nemzetiséghez való kötődésének bemutatása.

A javaslat adatlapja szerkeszthető formában letölthető a Javaslatok menüpontból, illetve a http://hungarikum.hu/hu/jogszabalyok weboldalról.

A 324/2020 (V.16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárakban, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:

1. agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai beleértve az erdészet, halászat, vadászat, az élelmiszerek és állategészségügy területét;
2. egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai;
3. épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
4. ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai;
5. kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai;
6. nemzetiséghez kapcsolódó érték: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti hagyományainak összessége, valamint nemzetiség által épített és tárgyi örökség;
7. sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység;
8. természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
9. turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai.