ALSÓÖRSI PERMI VÖRÖSKŐ

 

A geológiai ókor karbon korszakára esik a Föld egyik jelentős hegyvonulatának, a Variszkuszi hegységnek a kialakulása. Ez Dél-Írországból Dobrudzsáig átszelte Európát. Hazánk területén is magashegység volt, a külső erők azonban a Föld perm korszakának végén erősen lepusztították, alacsonyították, koptatták. A szél, a víz által szállított lepusztulás-termékből, azaz homokból, kavicsból alakultak ki a korszakra jellemző vörös színű homokkövek. Ezek megtalálhatók a Mecsekben, a Balaton-felvidéken. A vörös homokkő Balatonalmádi – Alsóörs - Csopak – Balatonszepezd - Révfülöp környékén, a part közelében még a felszínen van, délnyugat felé haladva azonban mind mélyebbre süllyedt. 

A permi vörös homokkő tehát mintegy 310 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti ókor végén keletkezett. Anyagát negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok.

A római korban gyakran használták ezen a vidéken a vörös homokkövet: az építkezéseken falak, oszlopok, párkányzatok, kerítések készültek belőle. Ebből a kőből rakták helyenként az Itáliát Pannóniával összekötő római utat. Finomabb megmunkálására is számtalan példát ismerünk: oszlopfőket, sírköveket, szarkofágokat, szobrokat faragtak a kőzetből. A Veszprém megyében előkerült római kori faragott kőemlékek kiemelkedő darabjaival a balácai villagazdaságban találkozhatunk.
A Balaton északi partjának környékén élő emberek életéhez hozzátartozott a vöröskő. Az oklevelek írott történelmünk kezdetén már említést tesznek az ottani kőfejtőkről. Az 1300-as évekből tudomásunk van vöröskőből készült malomkőről.
Az épített környezet szinte egyedüli anyaga volt valaha e kő. Századokon át ebből épültek utak, bástyák, lakóházak, présházak. E kőből épült több értékes műemléképületünk, például: a XIII. században a felsőörsi prépostsági templom, a románkori alapokon nyugvó vörösberényi erődtemplom és az első füredi kőszínház 1831-ben.

A kőzet felhasználását kedvező mechanikai tulajdonságai mellett az is segítette, hogy az erózió sok helyen felszínre hozta, a XX. század elejéig gyakoriak voltak a kibúvások mentén spontán létrejött „bicskabányák”, melyek a térség legfőbb építőkő forrásai voltak. A XX. század elején Alsóörs, Kővágóörs, Szepezd, Zánka és Almádi határában műveltek üzemszerűen vörös homokkő bányát, melyek kőanyaga főként építőipari célokat szolgált. A legtovább üzemelő balatonrendesi bánya adta a XX. század második felétől a balatoni partvédő művek kőanyagának zömét.

vorosko2

vorosko1

Információk

A nemzeti érték megnevezése:

ALSÓÖRSI PERMI VÖRÖSKŐ

Szakterületi kategória:

természeti környezet

Megyei Értéktárba felvéve:

2014. február 25.

Felvételre vonatkozó döntés:

9/2014. (II. 25.) VMÉB hat.

Értéktár, amelyben szerepel:

Alsóörs Települési Értéktár

Az érték fellelhetősége:

Cím:

Telefon:

E-mail:

Weboldal:

A Veszprém Megyei Értéktár honlapjának fejlesztése az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával valósult meg.

Veszprém Megyei Önkormányzat
8200 Veszprém, Megyeház tér 1

Tel.: +36 88 545-044
Fax: +36 88 545-012

Halmi-Tóth Mónika
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Copyright © 2021 ertektar.vpmegye.hu. Minden jog fenntartva.