Pápa város neve hallatán a legtöbb embernek a szívesen látott csemege, a gépsonka jut az eszébe. Ritka, hogy egy termék és egy város neve így összeforrjon.

1913. május 5-én kezdte meg működését a pápai vágóhíd két vágócsarnokkal, 20 hűtőkamrával és jéggyárral. A világgazdasági válságot követően a Poels et Co. antwerpeni cég Magyarországon bacongyártást kívánt meghonosítani. A sertések beszerzésére és szállítására a 150 gazda részvételével megalakult Dunántúli Hússertés Kiviteli Rt-t bízták meg, így folyamatossá vált Pápán a termelés és az exportálás. A válság megszűnésével a mezőgazdasági termékek exportja jelentősen növekedett, ezért 1935-ben Poelsék megindították húskonzervgyárukat, ahol dobozolt sonkát, a cég egyik legsikeresebb termékét gyártották, amelynek nagy része Angliába került. A bacon és a sonka is pápai recept alapján készült, mely technológia szigorúan titkos volt.

1938-ban megkezdték az addig csak exportra készített dobozolt sonkák belföldi árusítását is, így a Pápai Sonka rövid idő alatt országos, majd világhírnévre tett szert, melyhez hozzájárult a korát megelőző technológia – a bujtatott csontozásnak köszönhetően egy darabban maradt a comb és a lapocka is –, és a kiváló szakember gárda.

Az államosítás során létrejött Pápai Húsipari Vállalat 1953-ban kezdte meg a dobozsonka-gyártó üzem építését. A nyers sonkát kicsontozás után zsírtalanították, kiinazták, majd a színhús darabolva került a pácoló gépbe, ahol egy forgó dob a hús szöveteit széjjel rázta, és a páclevet egyenletesen osztotta el benne. Rozsdamentes acélkocsikban pontos technológia szerint érlelték, majd a konzervdobozba töltést követően egy automata berendezésben főzték a sonkát.

A ’70-es évek végétől fontos export cikk lett a termék, dobozán a litográfia egy fiatal, magyar népviseletben táncoló párt ábrázolt, így a termék neve belföldön és külföldön egyaránt Csárdás sonka volt évtizedekig. A NASA-tól sz orosz Csillagvárosig mindenhol vásárolták.

A Pápai Hús Kft. a magyar húsipar egyik legnagyobb vállalata, amely az elsők között, 1992-ben vezette be akkori minőségbiztosítási rendszerét. 2005. áprilisában sikeresen megszerezte a nemzetközi IFS, illetve BRC tanúsítványait „HIGHER LEVEL” minősítéssel. 1998 óta használják a „Kiváló Magyar Élelmiszer” védjegyet. A Pápai sonka igazi magyar márkának számít: minőségi, üzleti és fogyasztói szempontok alapján egyaránt. Ennek elismeréseként már több alkalommal elnyerték a MAGYAR BRANDS címet is.