A felsőörsi Bűnbánó Magdolna prépostsági műemléktemplom historikus hangszere a magyarországi orgonaállomány egyik legkiemelkedőbb darabja. A kevés eredeti állapotában fennmaradt példány egyike, és sokáig bizonyos szempontból egyetlen darabja; ugyanis ez volt az egyetlen olyan tört mélyoktávos vezérlésű orgona, amelynek billentyűzete nem a homlokzatra merőlegesen épült, hanem a szekrény hátsó falán. Az analóg győri hangszer billentyűzete a síphomlokzatra merőleges, a harmadik magyar tört oktávos orgonát pedig teljesen átépítették.
A felsőörsi orgona 2022-ben egyházi és állami forrásból teljes javításon és restauráláson esett át, melyet Szabó András és Szarka György orgonaépítő mesterek végeztek. A javítás és felújítás során olyan részletekre derült fény, amelyek korábban nem voltak ismertek a szakmai nyilvánosság előtt. A legfontosabb tény, hogy a ma látható orgona ebben a megjelenésében nem az eredeti építési állapotot tükrözi, hanem az eddig feltételezett és dokumentált 1745-re vonatkozó dátumnál jóval korábban keletkezett, az orgona eredeti építési időpontja a 17. század harmadik harmadára tehető. A ma látható szekrényben Padányi Bíró Márton prépost, későbbi veszprémi püspök megbízásából állították fel a hangszert, ami eredetileg nem 5, hanem 4 regiszteres volt.

Tárgytörténeti jelentősége két szakmai szempontból közelíthető meg:

Egyrészt az építési technika funkcionális zeneirodalmi különlegessége miatt, ugyanis az orgona rövid tört mélyoktávos vezérlésű, ami azt jelenti, hogy a két legalsó fekete billentyű középen két részben elválasztva („törve”) nyomható le így összesen 4 hang megszólaltatására képes. 1745-ben a tört mélyoktávos vezérlés már nem volt szokásos műszaki megoldás , bár a tört mélyoktáv tágabb repertoár foglalkoztatására nyújt lehetőséget, mert a rövid mélyoktávos billentyűszervezés nem tartalmazza az alsó oktáv Fisz és Gisz hangját, de ugyanúgy hiányzik a Cisz és Disz hang, mint a rövid mélyoktávos orgonáknál, ezért a felsőörsi hangszer az orgonairodalom jelenleg kevésbé ismert és speciálisan erre a vezérlési típusra készült alkotásainak előadására képes

A tárgytörténeti megközelítés másik szakmai szempontja a jelenlegi műszaki állapot: a Magyarország területén fennmaradt összesen 2 tört rövid mélyoktávos barokk pozitív orgona (pedál nélküli, kialakításában eredetileg hordozható orgona) közül jelenleg egyedül a felsőörsi van megszólaltatható állapotban (a győri Dóczy kápolna analóg hangszere részben síphibák, részben a szélrendszer miatt nem használható, restaurálás előtt van); valamint abban is egyedülálló a magyarországi orgonaállomány tekintetében a felsőörsi, hogy míg a győri tört mélyoktávos hangszer játszószerkezete a hangszer homlokzatára merőleges kialakítású, a felsőörsi játékmechanikája és  a billentyűzete „rückpositiv” rendszerű, azaz a sípszekrény hátsó részén található; így ebből a típusból (tört rövid mélyoktávos hátul-játszós barokk pozitívorgona) Magyarország egyetlen létező és megszólaltatható példánya.