A hazai későbarokk építészet jellegzetes alakja Fellner Jakab (1722-1780), a morva származású, német ajkú építőmester 1746-ban bukkant fel a Magyar Királyság területén, Komáromban tett mestervizsgát. Építészeti stílusát tudatosan, a saját idejében korszerű építészeti megoldások és minták alkalmazásával, másolásával alakította ki. Legfontosabb világi épületei a tatai Esterházy-, a móri Lamberg-kastély és a veszprémi Püspöki Palota, melyeken a tervező kézjegyének számító francia motívumok, különösen az íves, sávozott épületsarkok, az óriásfülke motívuma, a pavilonos homlokzattagolás kötelezően feltűnnek. Fellner további veszprémi épületek tervezésében is közreműködött, amelyek kiemelt helyet foglalnak el a korszak építészetében.

Püspöki alkalmazottak háza, Vár utca 14.

Az utcasorba illeszkedő, szabadon álló, egyemeletes, téglány alaprajzú, hátul földszintes szárnnyal kialakított, cseréppel fedett, lapos nyeregtetős későbarokk lakóház tervei alapján 1775 és 1778 között épült.

Püspöki (ma Érseki) palota, Vár utca 16.

Az utca felé forduló, északi oldalával a Gizella-kápolnához kapcsolódó, déli oldalán szabadon, keleti oldalán a Várhegy peremén álló, U-alaprajzú, emeletes, kontyolt nyeregtetős, a hátsó rizalitok felett manzárdtetős, alápincézett későbarokk palota terveit 1763-ban készítette. A palota földszintjén kapott helyet az Érseki Könyvtár, az Érseki Bíróság, az Érseki Levéltár.

Nagyszeminárium, Vár utca 20.

A Vár északi végén, utcasorba illeszkedő, szabadon álló, utcára nyíló udvarú, U-alaprajzú, háromemeletes, cserepezett, lapos, kontyolt nyeregtetővel fedett, alápincézett, későbarokk épület tervei szerint 1773-tól épült, a középkori püspöki és káptalani központ, valamint a káptalani iskola területén, a kivitelezés 1782-ig tartott.

Az egykori Agg papok háza, majd Kisszeminárium, Vár utca 21.

A jelentős tereplépcsőn, a korai várfal két oldalán álló, utcasorba illeszkedő, zártsorú beépítésű, U-alaprajzú, egyemeletes, cseréppel fedett nyeregtetős, kétszintes pincével rendelkező későbarokk épület alapkőletételére 1770-ben, felszentelésére 1778-ban került sor. A piarista rendházzal szemben emelkedő épület a gimnáziumhoz tartozó kollégium számára épült, később az elaggott papok részére engedték át, majd 1928-ban a püspök kisszemináriummá alakíttatta.

úgynevezett Dravecz-ház, Vár utca 37.

Tervei elapján építtette Dravecz József (1697-1779) kanonok az utcasorba illeszkedő, zártsorú beépítésű, U-alaprajzú, egyemeletes, cseréppel fedett, nyeregtetős, alápincézett későbarokk lakóházat 1768-1773 között.

A Fellner Jakab tervezte, városképileg máig jelentős veszprémi épületek jól reprezentálják az ország barokk építészettörténetének prosperáló korszakát.