„A nemzeti művelődés kifejtése, ápolása, terjesztése és a társas élet emelése…” – ez volt a célja kezdetben, az alapításkor (1893), és ez a ma is a Pápai Jókai Kör egyesület működésének. A Kör immár több mint 120 esztendeje szerves rész Pápa város kulturális-művelődési életének. Bár történelmi viharokkal tűzdelt 120 esztendőt tudhat maga mögött többször újjáalakult – tevékenysége ma is töretlen, méltón szolgálja a pápai polgárok művelődni vágyását, ápolja a helyi hagyományokat, végzi a nemzeti irodalmi-történeti kincseinkkel, értékeinkkel kapcsolatos ismeretterjesztést, és természetesen ápolja a pápai Jókai-kultuszt. „A szülőföld, a haza, az irodalom, a művészetek szeretete, a tisztesség, a humánum, a kultúra iránti vonzódás, tehát mindaz, ami mellett az író hitet tett, s amire művein keresztül sok-sok olvasóját nevelte.” – foglalta össze egykor dióhéjban Huszár János, a Kör egykori főtitkára, Pápa legkiemelkedőbb lokálpatriótája, Veszprém megye kitüntetettje az egyesület tevékenységét.

A Pápai Jókai Kör már működésének első évtizedében (1896) emlékművet állított a millenniumnak és a Pápa mellett vívott ihászi ütközet hőseinek. Emléktáblát helyezett el Deák Ferenc, Petőfi és Jókai Mór hajdani pápai otthonain, Vanyolán pedig Vajda Péter költő szülőházára. 1931-ben Petőfi és Jókai remekbe készült bronzszobraival gazdagította a várost a Március 15. téren. Évkönyveinek és a „Pápa város egyetemes leírása” (1905) című kötet közreadásával megvetette a helyismereti irodalom alapjait. 1944-ben, a II. világháború miatt az egyesült beszüntette működését és ettől kezdve négy évtizedig tetszhalott állapotban volt. 1983-ban egy országos, televíziós Jókai-vetélkedőre készülve a pápai csapat elhatározta, hogy feltámasztja az egykori legendás hírű egyesületet. Azóta is egyike a város és nyugodtan mondhatjuk, a megye egyik legnépesebb civil szervezeteinek.