A középkorból (1477 és 1491) két olyan oklevél maradt fenn, amelyet Pápa (mező)város hatósága adott ki. Az oklevelek betekintést engednek Pápa középkori mindennapjaiba. Éles fény vetül a földbirtokos, a városi hatóságok, a várnagy és a polgárok hatalmi, politikai viszonyaira. Számos topográfiai, kultúrtörténeti és gazdaságtörténeti adatot is szolgáltatnak, és megerősítik azokat az elképzeléseket, amelyek Pápa fejlett kereskedővoltára utalnak.
A középkorban Magyarországon a mezővárosok írásbelisége nem tekinthető kivételesnek, de nem volt általános gyakorlat. A mezővárosi hatóságok írásbeli ügyintézése, különösen a pecséthasználat a fejlettebb településekhez köthető. A két fennmaradt oklevél rendezett írásképe, megfogalmazása jelentősebb gyakorlatra utal, az önálló pecséthasználat jelentősége még inkább hangsúlyozandó. Pápa azon mezővárosok közé tartozott, amely saját pecséttel rendelkezett, az első erre vonatkozó adat 1427-ből ismert.
Mindkét fennmaradt középkori oklevélen megtalálható a mezőváros pecsétje, amelyen Szent István vértanú térdelő alakja látható, imára kulcsolt kézzel, feje felett dicsfény és három kő, mellette félhold és hatágú csillag, balra lent címerpajzs. Pápa város jelenleg is használatos címere lényegében a középkori pecsét elemeiből alakult ki.