A pápai Kékfestő Múzeum közép-európai szinten egyedülálló ipartörténeti műemlék-együttes, mely működőképes állapotban vált múzeummá, így hűen rekonstruál egy virágzó kékfestő üzemet. A múzeum a világszerte egyre fogyatkozó létszámban végzett kékfestő mesterségnek állít emléket.
A város központjában, a Tapolca-patak partján lévő kékfestő műhelyt 1786-tól hét generáción át a Kluge család működtette. Az egyre erősödő műhely 1869-ben utcafrontra néző, eklektikus stílusú emeletes házzal bővült. A Kluge műhely 1956-ig üzemelt (bár már 1954-ben műemléki védettség alá került). 1962-ben mint az ország első textilmúzeuma nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A Múzeumot 1983-ban a Kluge cég fennállásának 200 éves jubileumára újították fel. A szárítóépületet rekonstruálták, megnyílt a Kluge család műtárgyait, a gépeket, a kékfestés munkafázisait megjelenítő első állandó kiállítás. Ezt további két állandó kiállítás – a magyarországi kékfestő mesterek munkáit és Bódy Irén iparművész, érdemes művész, akadémikus életművét bemutató kiállítás követte. Bódy Irén a hagyományos technológia, mintakincs mellett megújulási lehetőséget is mutatott a mesterség előtt. Ez az állandó kiállítás 1991-ben a Kluge üzem szárítópadlásán nyílt meg. A kékfestő mesterek állandó kiállítása helyén mintegy tíz éve időszaki kiállítótér létesült. Az állandó kiállítások sora 2011-ben a néprajzi jellegű Győry-gyűjtemény kiállításával bővült.
A Kékfestő Múzeum ezen felül összefogja a Magyarországon működő műhelyeket, vállalja a magyarországi kékfestés anyagának gyűjtését és megőrzését. Évtizedek óta helyszíne az időnként megrendezésre kerülő Kékfestő Mesterek Találkozójának.