Az Érdy-kódex terjedelménél és irodalmi kvalitásánál fogva is legjelentősebb nyelvemlékkódexünk. Szerzője az egykori lövöldi (városlődi) karthauzi kolostor egyik szerzetese, a Karthauzi Névtelen. A 28 x 21 cm méretű, 675 lapot tartalmazó kézzel írott könyvet ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A mű nevét első ismertetőjéről, Érdy Jánosról kapta 1834-ben.
Az ízes magyar nyelven, olvasmányosan megírt könyv egész esztendőre kiterjedően tartalmaz a vasár-és ünnepnapokra szóló evangéliumokat, prédikációkat, a szentek életéből vett legendákat. Külön értéke, hogy a magyar szentek legendái itt olvashatók először magyarul. A Karthauzi Névtelen műve nemcsak nagy műveltségű írói egyéniségre vall, hanem széles látókörű személyről árulkodik, aki szívén viseli népe sorsát. Magyarságtudata, nemzetismerete kora legműveltebbjeivel vetekszik.
Az 1526 táján született mű befejezetlen, mégis  a középkorvégi magyar irodalom egyik legjelesebb alkotása.