Az Árpád-kor végére kialakultak azok az államhatalmi és egyházi struktúrák, amelyek lehetővé tették országunk gazdasági, kulturális fejlődését. Ezekben jelentős szerepe volt a katolikus papság működtette korabeli iskoláknak. Céljuk egy művelt klerikus réteg képzése volt, akikre a világi hatalom is igényt tartott.
Ennek megvalósításában jelentős szerepe volt a székesegyházi/káptalani iskoláknak, közöttük kitüntetetten a veszpréminek, amely a jelenlegi székesegyház környezetében volt. Az iskola még a Szent István-i időben létesülhetett, de tényleges működéséről IV. (Kun) László király idejéből fennmaradt oklevelekből vannak ismereteink. 1276-ban Csák Péter nádor katonái feldúlták a püspökség létesítményeit, közöttük az iskolát. A károkat, a helyreállítást, illetve a kárpótlást közlő okiratokból kiderül, hogy ez az európai hírű párizsi iskolához volt hasonló. Veszprémben 16 doktori címmel rendelkező paptanár oktatott, akiknek európai viszonylatban is jelentős mennyiségű könyvük volt. Ha ez az iskola nem pusztul el, itt jöhetett volna létre hazánk első studium generaléja, majd egyeteme.