A veszprémi püspökség a tíz „szentistváni” alapítású püspökség közül feltehetően a legkorábbi lehetett, 1001-ben már biztosan létezett. 
A veszprémi püspök koronázási joga Gizellának, Szent István király feleségének a veszprémi egyházhoz fűződő kapcsolatára vezethető vissza. A középkori források szerint ugyanis a bajor származású királyné alapította a veszprémi székesegyházat, és ott őrizték Gizella királyné koronáját. Károly Róbert 1341-ben kelt levelében a veszprémi egyházat „a királyné kápolnájának” (ereklyeőrző hely) nevezi. A veszprémi székesegyház a királynék főkápolnája volt, ahol a királynék koronáját őrizték a koronázási jelvényekkel együtt. Továbbá ott őrizték a királynéavató trónszéket, valamint a királyné pecsétjét is. Innen eredeztethető az a kiváltság, miszerint a mindenkori veszprémi püspök egyben a királyné kancellárja is. 

A veszprémi püspökök királyné-kancellárságáról okleveleink először 1224-ben tesznek említést. A XIV. századtól csaknem folyamatosan a veszprémi püspökök viselték a királynéi kancellári tisztet.
A veszprémi püspök királyné-koronázási joga hagyomány által szentesített ősi jog volt, később sem a magyar civil, sem a kánonjog nem tartalmazta, ám egy pápai bulla a XIII. században megerősítette a veszprémi püspököt ebben a jogában. A XIII. századtól általában a veszprémi püspökök koronázták Magyarország királynéit, 1392-től 1773-ig a püspökök voltak Veszprém vármegye főispánjai is.
A királyné-koronázás szertartásai a középkortól 1539-ig Székesfehérváron, a Habsburg-korszakban (1563-tól) pedig rendszerint Pozsonyban, majd Budán voltak. A királynék koronázása a XVI. század közepéig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-időkben az úgynevezett „házi koronával”. Ezentúl a Szent Koronát az esztergomi érsek a királyné jobb vállához érintette. Koronázásukkor a királynék is esküt tettek arra, hogy az ország szabadságjogait és a nemesség kiváltságait tiszteletben tartják. Erre azonban a XVI. század közepétől már nem került sor.
A veszprémi püspökök a Horthy-korszak végéig „viselték” a „királyné kancellárja” címet. Még Mindszenty bíboros is a „királyné kancellárja” volt, és viselte a hercegprímási címet is. 1946-ban a köztársaság kikiáltása hatálytalanította a veszprémi püspök koronázói és kancellári jogkörét, és az államforma megváltozása eleve szükségtelenné tette ennek a címnek a használatát.
Veszprém lakói ma is tisztelettel ápolják Gizella és az őt követő királynék emlékét, lakóhelyüket szívesen és joggal nevezik a királynék városának.