Várpalotai vár XIV. századi világi témájú freskói
Várpalota központjában áll a Thury-vár, a szabályos alaprajzú, 2011 óta újra négy saroktornyos erődítmény. A vár helyén álló, eredetileg palotaként funkcionáló XIV. századi épületet a XV. században Újlaki Miklós főúr alakítatta várrá, melyet aztán az évszázadok során többször átépítettek.
A törökök hadjárataival szemben Thury György várkapitány hősiesen tartotta a végvárat, emlékét az erősség mai neve is őrzi. A Rákóczi szabadságharc idején fontos kuruc erődítmény volt. A szabadságharc után hadi jelentőségét elveszítette, és a Zichy-család várkastéllyá alakította. Napjainkban– immár többedik ütemben – zajlik a Thury-vár felújítása, valamint kulturális és turisztikai célú hasznosítása.
Az 1960-as években egy a XIV. század második felére datálható – tehát a ma is látható várnál jóval korábbi – palotaegyüttes alapfalaira bukkantak. Az épület, a benne talált, freskókkal díszített ülőfülkés ablak, a lovagterem, az őrtornyok és a faragott kövek alapján gótikus világi építészetünk egyik legjelentősebb épületegyüttese lehetett. A vár délkeleti szárnyán feltárt palota bejáratától délre látható a vár legszebb és legértékesebb részlete, a Zsigmond király-korabeli, világi témájú, figurális festéssel borított kávájú ülőfülkés ablak. A festés az egyik oldalon férfit, a másikon nőt ábrázol. A palota többi helyén feltárt freskókkal
együtt egyike a kor ritka világi falképeinek. Gergelyffy András szerint „Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha az építtető család tagjait keressük bennük”.
A falképek nemcsak az ablakkávákat borították, hanem a terem belső falfelületeit is, így az eddigiekhez hasonlóan szinte teljes épségben látható az imént leírt festett ülőfülkés ablak szomszédságában, attól délre egy férfialak, amely – hasonlóan a többihez – életnagyságnál kisebb. Ez esetben azonban az ugyancsak egész alak nem álló figura, hanem az ablaknak háttal, erőteljes mozgásban ábrázolta a mester.
A freskók nemcsak Várpalotán, hanem Veszprém megyében, sőt az egész országban egyedülálló értékek, hiszen a XIV. századból megmaradt freskóegyüttes témája világi és nem egyházi jellegű.
Információk
A nemzeti érték megnevezése:
Szakterületi kategória:
Megyei Értéktárba felvéve:
Felvételre vonatkozó döntés:
Értéktár, amelyben szerepel:
Az érték fellelhetősége:
Cím:
Telefon:
E-mail:
Weboldal: