A Malom-tó a Tapolca-patak duzzasztásával jött létre, melyet már a rómaiak is használtak vízimalom működtetésére. Vize nagyjából állandó hőmérsékletű, 18 Celsius fok, ezért még télen sem fagy be.
Közvetlenül a tó mellett - melyet egyébként Nagy- vagy Felső-tónak is neveznek – található az úgynevezett Kis- vagy Alsó-tó, amit azért hoztak létre, hogy egy második malmot is hajtsanak vele. A tó vize közvetlen összeköttetésben van a türkiz színű, karsztvizes Tapolcai-tavasbarlanggal. A tóparti házak telkei egykor egészen a vízpartig értek. Napjainkra ezeken a „telek végeken” egy csodálatos parkrendszert alakítottak ki, sétautakkal, pihenőkkel, szobrokkal és játszótérrel. A Malom-tó környékét a malom és számos más régi épület teszi hangulatossá.
A tó közvetlen környezete bővelkedik értékes és érdekes látnivalókban, melyek közül kiemelkedik a Templom-domb, a város egykori központja. Az ott álló plébániatemplomot Turul ispán emeltette a XIII. század első felében, erre utal a román stílusú ablak is. A templommal szemközti iskola helyén állt az egykori vár. Az iskola udvarán megtalálták az ispán XIII. századi birtokközpontjának épületmaradványait is. A szomszédos Kántorház a Dunántúl egyik legrégebbi népiskolai épülete volt, falai között tanulta a betűvetést a város híres szülötte, Batsányi János költő. Ma az épületben iskolatörténeti kiállítás látható.